Nin Horvátország egy különös területén fekszik. Az egész Nin Riviéra – a Nin félsziget – egy kiszáradt folyó medrére épült. Nin homokos strandjairól ismert elsősorban, de ugyanilyen lassan mélyülő, homokos partokat találunk a további településeken is. Gyere és fedezd fel velünk ezt a csodaszép kisvárost, ismerd meg a környék látnivalóit,
Nin 15 kilométerrel Zadar felett található. Ahogy a bevezetőben utaltam rá, az egész Nin félsziget egy egykori folyó hordalékára épült, így egy homokos, lapos területen járunk. Nin óvárosa egy kis, 500 méter átmérőjű szigeten helyezkedik el, mely szintén az agyagos lagúna, feltöltött földjének hordaléka.
Javasolt útvonal: Nin autóval könnyen elérhető. Magyarország felől az M7-es autópályán a letenyei határátkelő után, ráhajtunk a horvát A4-es autópályára. Zágrábnál véget ér az A4-es autópálya. Zágrábtól az A1-es autópályán haladunk tovább, míg el nem érjük a Zadar 1-es lehajtót. Semmi mást nem kell csinálni az autópályán, Zágráb után egyenesen haladunk.
Ha lejöttünk az autópályáról a Zadar 1-es lehajtón – jól ki van táblázva Nin is az autópályán – jó 20 perces vezetéssel elérjük Nint. Nincsenek kanyargós szerpentinek,bedugult parti utak.Budapest _NIN 635 km ebböl 610 km autópálya.Horvát oldalon 2 fizetös kapun mész keresztül.2021 es árak szerint az oda vissza pályaköltség személyautóval 365 kuna .
Ha van futó vagy mikrobusz akkor az plusz költség.
Akkor javaslom, ha egy nyugis helyen nyaralnál a családoddal. Nincsenek itt kilométeres kipakolások, éttermek egymás hegyén-hátán, hatalmas játszóterek / vidámparkok. Itt egy nagyon kedves kisvárost találsz és sok-sok homokos strandot.
Itt tényleg kipihenheted magad!
Ahogy Nin felé tartasz a főúton, rögtön az út mellett található az első helyi látnivaló. Ez nem más, mint a Szent Miklós templom (horvátul: crkve Sveti Nikola). Ez egy kora román kori szentély. A XI. század végéből, XII. század elejéből származik.
Egy legenda tartozik hozzá. Nin volt eredetileg a horvát királyok koronázó városa.
A horvátok első királyát, Tomislav királyt is itt koronázták meg és itt is élt Ninben.
Azért ezen a kis szigeten, mert 1105-ben Könyves Kálmán királyunk elfoglalta Zadart – majd teljes Dalmáciát – és a horvát királyok kiszorultak erre a kis szigetre. A legenda szerint hét horvát királyt koronáztak meg itt. Ma a Szent Miklós templom Horvátország egyik jelképe.
Akár Zadar felől, akár az autópálya irányából érkezzünk, jól ki van táblázva Nin óvárosa. Vezessünk addig, míg meg nem látjuk az óváros előtti hidat, majd pontosan a híd előtt – a Branimir szobor előtt – hajtsunk jobbra. Itt található egy sorompós parkoló, itt érdemes megállni. Nin óvárosa egy mesterséges, feltöltött kis szigeten helyezkedik el.
Nagyon lapos. A legmagasabb pontja mindössze 4 méter. Egy hatalmas szobor őrzi a hidat. Ő Branimir herceg. A IX. században élt, 879 és 892 között uralkodott. Az Ő nevéhez kötődik a kereszténység bevezetése és tulajdonképpen Branimir herceg alapította meg Horvátországot 879. június 7-én. Ma június 7-e, a horvát államalapítás ünnepe, Ninben pedig ez a nap a Város napja. A XVI. században épült az a kőhíd, melyen keresztül érkezünk meg Nin óvárosába.
Visszatérve Nin óvárosához, ahogy átmegyünk a hídon, még most is jól látszódik az egykori városkapu és a várfal maradványa. Fényes, macskaköves utcák szelik végig Nin óvárosát. Az óváros kinézete teljesen vegyes. Megtalálhatók a középkori épületek és az újravakolt, színes házak is. Az óvárosban a Szent Kereszt katedrálist (crkva Sveti Kriza) érdemes megnézni. Ahol bejöttünk az óvárosba, egyenesen haladjunk tovább, majd a kereszteződésnél a jobb kéz felé eső, első jobb utcán haladjunk tovább. A szentély a kora keresztény időkben, a IX. század közepén épült. 7,80 méter hosszú, 7,60 méter széles, 8,20 méter magas, a falak pedig 57 cm szélesek. Egyesek szerint, ez a világ legkisebb katedrálisa. A Szent Kereszt katedrális szabadon látogatható, de mivel kora román kori, így belülről teljesen csupasz, vakolt falak fogadnak. Kívülről nagyon jó fotótéma. Két homokos strand öleli körbe Nin óvárosát. . A déli strand a Kraljičina plaža.
Ehhez a strandhoz egy legenda tartozik: Tomislav – az első horvát király – felesége híres volt szépségéről. Az itt található hosszú, homokos part volt a kedvence. Nevét is innen kapta: Kraljičina plaža vagyis a Királyné strandja. Ennek a strandnak a megközelítése sem túl bonyolult. Nin főútján jól ki van táblázva a Kraljičina plaža. Ezt kell követni. A valóságban a főúton megkerüljük Nin városát, elkanyarodunk a kemping felé, majd rögtön a kemping után található a strand parkolója. Minden komfortunk meglesz a strandon, hiszen van büfé, wc és tusolási lehetőség is.
Történelem
Nin első lakói illír telepesek voltak az i.e. VII. században. A római hódoltság Nin városát is elérte és a Római Birodalom egy fontos kereskedelmi kikötőt épített ide. Ezekben az időkben 20 ezer ember élt itt. Az óvárosban még ma is felfedezhetők a római mozaikok és az egykori épületek, paloták romjai.
Az igazi fordulat a VII. században érkezett el, amikor horvátok települtek a környékre. A betelepülő horvát kolóniák annyira megerősödtek, hogy püspökséget alapítottak, majd az első horvát király, Tomislav is itt lakott. Nin lényegében annyira megerősödött, hogy a XIII. századig itt éltek a horvát királyok. A horvát királyi vonalba mi magyarok avatkoztunk be, amikor Könyves Kálmán királyunk a XI. század végén elfoglalta Zadart és egész Dalmáciát. A magyar királyok Dalmácia elfoglalása után rendre visszaadták a városoknak a szabadságot. Először 1205-ben II. András adományozott szabad királyi város jogot Ninnek (és a többi elfoglalt dalmát városnak), majd ezt megerősítette IV. Béla és I. Anjou Lajos is. Magyar oldalról a csorba 1409-ben keletkezett, amikorNápolyi László királyunk 100 ezer aranyért eladta egész Dalmáciát Velencének. A velencei idők sem hoztak túl sok jót Ninnek, ugyanis megtámadta az egész térséget a Török Birodalom. Mivel Velence számára a közeli Zadar sokkal fontosabb volt, mint Nin, ezért Nint magára hagyták, lerombolták az épületeket és felégették a várost. Végül a török-velencei háborúkban Zadart egyszer sem tudták a törökök elfoglalni, Nint pedig minden alkalommal.
A Velencei Köztársaság bukása után visszaköltöztek a horvátok Ninre és újból meg akarták alapítani a tradicionális Nini püspökséget. Ezt a maláriajárvány akadályozta meg, mely teljesen kipusztította a lakosságot. Nin igazi fellendülése csak a II. Világháború után indult el. Ekkor kezdték el helyreállítani a megsemmisült épületeket. A turisztikai célú beruházások még napjainkban is tartanak.